Roma and non-Roma conflicts in the light of power relationships

The article summarises the findings of the first phase of an action research study focusing on how restorative justice approaches and practices can support conflict resolution within an intercultural context. The author will describe the relationship between the Roma and non-Roma residents in a Hungarian village. Consideration will be given to the “ordering groups” of the local community and will discuss some of their conflicts. It will be argued that these ordering groups may influence inter-ethnic relationships and impact how Roma and non-Roma members of the community may live harmoniously together

Science, as the Subject of Historical and Social Analysis: A Case Study

The case study presented in the article introduces an intense debate within the social science community in Hungary that arose due to a research report analysing the living conditions of Roma communities in segregated settlements. Firstly, the prevailing norms of the community which were violated by a young researcher are described. Then the article provides an overview of the research report that generated intense criticism against the author and outlines critics representing the “guards” and a defence of “separatist” researchers. Finally, it elaborates on the consequences of the debate and analyses why the study became the focal point of the intense criticism while introducing some potential explanations from the social psychology and sociology of scientific knowledge. All in all, the article does not intend to take a side in the argument only to give a constructivist analysis about the dispute

Szociális végzettséggel a munkaerőpiacon

Ebben a beszámolóban egy empirikus kutatásnak a szociális ágazatot érintő fontosabb eredményeit foglalom össze röviden – figyelembe véve a szociális munkás és szociálpolitikus hallgatókkal, valamint a szakmában tevékenykedő szakemberekkel készült interjúk, és a vizsgált témát körbejáró fókuszcsoport tapasztalatait. A szociális képzésből kikerült diplomások számára hosszú éveken keresztül nem jelentett problémát az elhelyezkedés. Interjúalanyaink visszajelzése szerint ez a „sikertörténet” azonban napjainkra megtörni látszik. Az első gondolati egységben arról írok, hogy milyen tényezők teszik nehézzé manapság a munkavállalást a szociális ágazatban. Ezt követően elkalandozunk a szociális ágazattól; a munkavállalás olyan speciálisabb területeiről számolok be, ahol interjúalanyaink szerint a szociális végzettségű szakemberek el tudnak helyezkedni, vagy ahol kívánatos lenne a szociális munkások és szociálpolitikusok számának növekedése. A kutatási beszámoló végén a főbb tapasztalatokat, következtetéseket foglalom össze. A vizsgálat módszertanának jellemzőiről az utolsó fejezetben olvashatnak. Fontosnak tartom jelezni: a bemutatásra kerülő eredmények nem intézmény-specifikusak. Azok a magyarországi szociális képzés, a szociális szakemberek munkaerő-piaci integrációjának sajátosságaira vonatkozó általános következtetések levonására alkalmasak

A kapcsolati erőszak eseteinek rendőri kezeléséről

Cél: A tanulmány célja a kapcsolati erőszak jelenségére fókuszáló IMPRODOVA-program kutatási eredményeinek ismertetése. Módszertan: A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív adatfelvétel a szociális ellátórendszer intézményei és a rendőrség bevonásával zajlott le. Az interjúalanyok – az intézmények közötti együttműködés jellemzőin túl – a kapcsolati erőszak rendőri kezeléséről alkottak véleményt. Megállapítások: A vizsgálati eredmények alapján azonosíthatók azok az okok, amelyek kapcsolati erőszak esetén a feljelentés elmaradásáért felelnek. A témába vágó szociológiai, kriminológiai és kriminálpszichológiai kutatások ismertetése révén további olyan tényezők ismerhetők meg, amelyek az áldozatok kapcsolati erőszakból való kilépését nehezítik, egyúttal akadályozzák a rendőrséggel való kapcsolatfelvételt és az eljárás megindítását. Érték: A kutatási eredmények hozzájárulnak a kapcsolati erőszak jelenségének mélyebb megértéséhez. Emellett hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rendészeti szakgimnáziumok és a felsőoktatás hazai képzési rendszerében fejlesztés valósuljon meg

Az emberkereskedelem áldozatai és az őket támogató hazai ellátórendszer I.

Tanulmányunk az emberkereskedelem magyarországi áldozataira fókuszáló kvalitatív kutatás eredményeit mutatja be. Az emberkereskedelem definíciójának és a hazai érintettségi adatoknak az ismertetését követően kerül sor az áldozatokkal készült félig strukturált interjúk tapasztalatainak az összegzésére. Először az áldozatok életútjáról, az áldozattá válás körülményeiről, majd az áldozati lét jellemzőiről számolunk be. Ezt követően tárgyaljuk az áldozati létből való kilépés nehézségeit. Az emberkereskedelem áldozatait támogató ellátórendszer kapcsán kitérünk az áldozatazonosítás nehézségeire, valamint ismertetjük a védett házakban történő elhelyezéssel kapcsolatos visszajelzéseket. Reményeink szerint a tanulmány végén megfogalmazott javaslatok az emberkereskedelem áldozatait támogató ellátórendszer hatékonyságának a növeléséhez járulhatnak hozzá

Igények és hiányok – informatika a szociális szférában

2004 szeptembere és 2005 májusa között a Kurt Lewin Alapítvány kutatócsoportja részt vevő megfigyeléseken, dokumentumelemzésen valamint interjúkon alapuló országos kutatást végzett a hazai szociális intézmények körében. A felmérés a szociális ellátórendszer informatikai felszereltségének, a humán erőforrás számítástechnikai ismereteinek és IT eszköz-használati szokásainak feltérképezését célozta. A vizsgálat az adatbiztonsági és adatvédelmi helyzet valamint a jelenleg mûködő adatkommunikációs és adatnyilvántartási rendszerek, gyakorlatok megismerését is lehetõvé tette. Az alábbiakban a kutatás főbb tapasztalatait foglaljuk össze. A vizsgálat az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal támogatásával zajlott